„Nem bírom, ha csend van.” – ezt sokszor hallom az óráim elején, különösen új gyakorlóktól.
A mai világban a zaj, az állandó információáradat és a teendők soha véget nem érő listája annyira megszokottá vált, hogy a csend sokaknak furcsán, sőt, kényelmetlenül hat.

Amikor a zaj a megszokott

A zaj nemcsak a külvilágból érkezhet – belül is ugyanúgy jelen lehet. A gondolataink, belső párbeszédeink, aggódásaink és tervezéseink folyamatos háttérzajt képeznek. Amikor hirtelen elcsendesedik a külvilág, ezek a belső zajok hirtelen hangosabbnak tűnnek. Ezért érezhetjük azt, hogy a csend „túl sok” vagy „nyomasztó”.

A jóga nézőpontja: jelenlét a csendben

A jóga nem azt várja, hogy azonnal szeressük a csendet, és nem is azt, hogy gondolataink egyik pillanatról a másikra eltűnjenek. A gyakorlás lényege nem a csend elérése, hanem a jelenlét gyakorlása: hogy megtanuljuk észrevenni a gondolatokat, érzéseket, testi érzeteket – és közben ne veszítsük el a kapcsolatot a jelen pillanattal.

A figyelem gyakorlása segít abban, hogy a csendet ne ürességként, hanem lehetőségként éljük meg: alkalomként a megnyugvásra, a regenerálódásra, és arra, hogy újra kapcsolódjunk önmagunkhoz.

Személyes tapasztalat

Amikor én magam először kezdtem el tudatosan lassítani, a csend nekem is idegen volt. Az első percekben szinte képtelen voltam mozdulatlanul ülni – az elme azonnal keresett valamit, amivel lefoglalhatja magát. Idővel azonban megtanultam, hogy nem kell „kontrollálnom” a csendet. Elég, ha jelen vagyok, és hagyom, hogy a gondolatok jöjjenek és menjenek. Ez felszabadító érzés volt, mert rájöttem: a csend nem egy üres tér, hanem egy olyan hely, ahol a legtöbb belső változás történik.

A csend nem üres – benne történik a legtöbb dolog

A csend teret ad annak, hogy meghalljuk a saját belső hangunkat, jobban érzékeljük a testünk üzeneteit, és tisztábban lássuk a gondolatainkat. A jógában a csend nem végállomás, hanem egy eszköz: segít észrevenni, hogy valójában már minden bennünk van, amire szükségünk van.

Ha eleinte kényelmetlennek érzed, az teljesen rendben van. A csenddel való barátkozás egy folyamat – és minden apró lépés közelebb visz ahhoz, hogy a zaj helyett az egyensúlyt válaszd.