A rohanó világban élünk. Reggeltől estig teendők sora, határidők, elvárások. A gondolataink már ébredéskor előre rohannak: „mit kell ma elintéznem, holnap mi vár rám?” És ha nem a jövőn aggodalmaskodunk, akkor a múltat elemezzük újra és újra. Így telik el sokszor az életünk: mindig valahol máshol járunk – csak éppen nem a jelenben.
És este, amikor végre lefeküdnénk pihenni, gyakran akkor is csak zakatol a fejünkben a checklist: „holnap fel kell hívni valakit, el ne felejtsem elintézni ezt, mi lesz, ha nem készülök el időben, miért mondtam azt tegnap?” Ezek a gondolatok nem hagynak nyugodni, és sokszor az alvást is elrabolják. Ismerős?
Pedig a jelen az egyetlen valóság. Az egyetlen, amit igazán megélhetünk. És mégis, talán ez a legnehezebb: megállni, lassítani, valóban ott lenni abban a pillanatban, ami történik. Egy elmélyült beszélgetésben, egy mosolyban, egy séta csendjében.
A folytonos aggodalom és pörgés nemcsak a lelkünket fárasztja el, hanem a testünket is. A stressz, az alváshiány, a feszültség hosszú távon kimeríti az idegrendszert, gyengíti az immunrendszert, és szó szerint lebetegít. A test és a lélek nem különálló rendszerek: ha az egyik túlterhelődik, a másik is megsínyli.
Egyik kedvenc mesefilmemben, a Kung Fu Panda-ban, így mondja Oogway mester:
„A tegnap már történelem,
a holnap még rejtelem,
de a ma adomány
becsüld a jelent,
mert jót jelent!”
Ez a mondat mindig emlékeztet, hogy nem mindig a múlton kell töprengenünk és nem a jövőt kell mindenáron kiszámítanunk. Hanem észrevenni azt, ami itt és most van előttünk.
A jóga ebben segít. Amikor belépsz a matracra, nincs más dolgod, csak figyelni: a légzésedre, a tested mozdulataira, arra a halk belső csendre, ami mindig jelen van – csak gyakran elnyomják a zajos gondolatok. A jóga megtanít nem aggódni a jövő miatt, nem rágódni a múlton, hanem kapcsolódni ahhoz, ami most történik.
Mert a pillanatok, amelyeket valóban megélünk, azok maradnak velünk igazán. Ezekből épül fel az életünk – nem a rohanásból, nem a célhajszolásból, hanem a megőrzött apró jelenekből. És ha megtanulunk a jelenben lenni, akkor végre igazán élni kezdünk.
Megosztom veled az egyik legegyszerűbb relaxációs gyakorlatot, amit akkor szoktam használni, amikor pörög az a bizonyos check list a fejelmben és nem hagy aludni.
Esti légző- és relaxációs gyakorlat
- Készülj el
Feküdj le kényelmesen a hátadra. Hunyd le a szemed, és engedd el a nap eseményeit. Nem kell elemezni, nem kell visszagondolni – most csak pihenni jöttél. - Figyeld a légzésed
Tedd a kezed a hasadra. Lélegezz mélyen az orrodon keresztül, és érezd, ahogy a hasad lassan emelkedik – majd puhán süllyed kilégzéskor.
Számolj magadban: belégzésre 4-ig, kilégzésre 6-ig. (A hosszabb kilégzés segít lecsendesíteni az idegrendszert.) - Engedd el a checklistet
Ha újra és újra felbukkan egy gondolat („holnap ezt kell intéznem… miért mondtam azt tegnap?”), képzeld el, hogy egy felhőre helyezed, és elúszik. Nem kell elnyomni – csak továbbengedni. - Zárás
Ismételd magadban csendesen:
„A mai nap véget ért. Most pihenek.”
Néhány perc után érezni fogod, ahogy a tested ellazul, a szívverésed lassul, és az elméd lecsendesedik.
Ezt akár 5 percben is el lehet végezni, de ha jól esik, tovább is maradhatsz benne – amíg álomba nem merülsz.
Kellemes pihenést!
